Az emberiség betegsége, súlyos feltűnési viszketegség, megfelelési kényszer... FÉSZBUK!
Jaj gyerekek... persze mindenkinek más felfogásai vannak arról, hogy mire is való a fészbuk, de kérdem én; mi értelme van az életed minden mély -és csúcspontjának naponta többször hangot adni idétlen posztokban? Ki a retek kíváncsi a te magánéletedre? Fogj szépen egy díszes füzetkét, papírfecnit, a töri könyvedet, vagy épp ami a kezedbe akad és írj bele naplót! Vagy ha nagyon ragaszkodsz a számítógéphez, blogolj. Ott eldöntheted, hogy megosztod-e a nagyközönségnek vagy sem. Van olyan opció, hogy csak is egyedül te, vagy a blogod linkjével rendelkező személyek olvashatják. Abba azt és úgy írsz meg, ahogy te azt megélted, minden egyes apró érzelemmel együtt. Nem kell mindenkinek tudnia a gondjaidról, hisz így premierplánban moziznak a gyenge pontjaid előtt és tudni fogják, hogy hol fáj a legjobban, hol tudnak a legjobban bántani. Másfelől pedig azoknak van szüksége kiposztolni a különféle dolgaikat, akik valamilyen szinten érzelmi sérültek és szükségük van a figyelemre, mások szánalmára szorulnak ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni egy-egy sérelem után.
Ezt most nem egy bizonyos esetről írom, nem személyeskedni akarok, távol álljon tőlem. Ez napi szintű probléma az emberek többségénél és nagyon nehéz szó nélkül hagyni. Hát, ahogy elnézem nekem nem is sikerült. :)
A lényeg; LEGYEN MAGÁNÉLETED!
További szép vasárnapot mindenkinek!:)
Igazad van! (:
VálaszTörlésköszönöm:)
Törlés